Csuszló, rolni és a többiek: a székely vidék természeti adottságainál is fogva a technikai újítások tárháza volt egykoron. Ebből született most egy izgalmas kötet.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a közelmúltban jelentette meg Kolozsvárott a Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből című tanulmánykötetet, tizennyolc erdélyi tudománytörténész szerző több évig tartó kutatómunkájának a lenyomatát. A könyvben a kerámiakészítéstől a harangöntésen és a sóbányászaton át az üvegművességig az ipar és a műszaki tudományok számtalan területéről gyűjtöttek össze székely vonatkozású kuriózumokat.
„Sokáig úgy tartotta a közvélekedés, hogy műszaki innovációk tekintetében Székelyföld a magyar művelődés perifériájának számított. Pedig ez nem igaz, mert mindaz, amit ebben a könyvben összegyűjtöttünk, az az összmagyar technikatörténetnek és tágabban fogalmazva a művelődéstörténetnek szerves és sokszor élenjáró része székelyföldi jellegzetességekkel. Amiről e könyvben olvashatunk, az így, ebben a formában nem található meg sehol máshol” – mondja Márton László, a kötet szerkesztője.
Ha valami igazán egyedi jellemzőt keresünk Székelyföld technikai innovációinak több évszázadot átfogó történetére, akkor az elsősorban a vízi szerkezetek nagy száma. A Hargita két oldalán elterülő hegyvidéki terület életében, földrajzi adottságaiból fakadóan, kitüntetett szerepet játszanak a folyó vizek. „Több száz gyors folyású és bő vízhozamú patak rohan alá a székelyföldi medencébe, s ezeket az évszázadok folyamán tudatosan használták energiaforrásként a székely emberek” – magyarázza a tudománytörténeti kutató. Ezért került a könyv első borítójára egy vízzel hajtott malomkerék fényképe. Székelyföldön európai viszonylatban is kimagasló volt a vízimalmok száma. A 19. század elején például egyedül Csík vármegyében
626 vízimalomról tudjuk biztosan, hogy üzemelt, amelyek közül másfél száz épület 1700 előtti múltra tekinthetett vissza. Gyergyószentmiklóson pedig még a 20. század elején is azt jegyezték fel, hogy egy nagyjából nyolc kilométer hosszúságú folyószakaszon nem kevesebb mint 34 víz hajtotta szerkezet működött.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Üvöltve adott hangot nemtetszésének a magyarellenes politikus.
Egyelőre nem haladja meg a határértéket a Maros sótartalma, de a szakemberek folyamatosan figyelik a helyzetet.
Újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Zenei, kulturális, kulináris és lelki programok várják a hétvégi FelöltŐ fesztivál résztvevőit a székelyföldi Gyergyószentmiklóson.
Hiába könyörögtek neki, hogy maradjon.
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
